A műanyagtörvény életbe lépésével gyökeres változások mentek végbe: július elseje óta a vendéglátósok, boltosok és vállalkozók megannyi új jogszabályhoz kezdtek el alkalmazkodni. A legtöbben már jóval a törvény életbe lépése előtt megkezdték a felkészülést erre az átmeneti időszakra: az EU országai egyenként, sokszor pontatlanul, de megkezdték az egyszer használatos műanyagok utáni korszakra való átállást. A pontatlanságok ugyan rést ütnek a törvény alapvető céljain, de nem csorbítják az érdemeit és célkitűzésit. A műanyagtörvény hatása már most számszerűsíthető adatokon figyelhető meg, és végre napirendre kerülnek a csomagolóipart és a fenntartható, biológiailag lebomló alternatívákat érintő fontos kérdések.
A strandok védelmében
A törvény alapvető célja pontot tenni a világ strandjain található leggyakoribb egyszer használatos műanyagszennyezők felelőtlen használatára és gyártására, hiszen az evőeszközök, tányérok, szívószálak, keverők és műanyag csomagoló anyagok a strandokon található szemét 70%-át alkotják. Itthon a törvény ezeken túlmutatóan, a Greenpeace tevékenységének hála a műanyag zacskókra is kiterjed, hiszen részben tiltja, részben adóztatja azok forgalomba hozatalát. A törvény életbe lépése óta biztosan te is találkoztál már az új PLA-ből készült, biológiailag lebomló zacskókkal a legnagyobb boltokban.
Az egyszer használatos műanyagoktól való megszabaduláson túl a törvény célja az uniós polgárok tudatosságának növelése, a fenntartható bio csomagolások és műanyagmentes alternatívák népszerűsítése, valamint a körforgásos gazdaságokra való átállás előre lendítése az egész kontinensen: a műanyaghulladék jelenlegi “szemét” státuszból egy értékkel bíró anyaggá kell, hogy avanzsáljon, hogy a tengerekben, természetben kikötő szemét mennyisége jelentősen csökkenni tudjon.
Fény az alagút végén
A törvény életbe lépése, és egyáltalán a létrejötte egy óriási előrelépés: míg korábban évente 15%-kal nőtt a hazai csomagolóanyag-felhasználás értéke, most számszerűsíthető adatokon is látszik, hogy ez az érték lassan elkezdett csökkenni: 2020-ra 288 milliárd forintról 268 milliárdra csökkent, tehát 7%-kal lett kevesebb. És valóban, a törvény csak idén lépett érvénybe, de a hatályba lépést megelőző várakozás, és a műanyag csomagoló anyagokat, egyszer használatos műanyagokat körül lengő aura már korábban is arra motiválta a vállalkozásokat, hogy kevesebbet használjanak ezekből a termékekből, és inkább alternatívákat, biológiailag lebomló csomagolásokat kezdjenek keresni helyettük.
Az egyik leggyakoribb szennyező kimarad
Habár a törvény a legtöbb strandon található műanyag szennyezőre kitér, nem tiltja vagy adóztatja a PET-palackok gyártását, melyből kb. 1.3 milliárd kel el világszerte, és köt ki a természetben, a strandokon, a vizeinkben. A palackok gyártását az EU csak a következőképpen fogja befolyásolni:
- Cél a forgalomban lévő műanyag palackok 90%-ának folyamatos újrahasznosítása 2029-ig (2025-ig a cél 77% lenne): ezt a célt a betétdíjas rendszer újraélesztésével lehet elérni.
- A PET-palackokat 2025-ig minimum 25%-ban újrahasznosított műanyagból kell előállítani, 2030-ig pedig minimum 30%-ban.
Hosszú távú hatások
Az Európai Bizottság további iránymutatásokat tervez kiadni, hogy segítse az egységes átállást, azonban számos eltérés mutatkozik abban, ahogyan az egyes tagállamok a törvény előírásait értelmezik, vagy éppen betartják. A “forgalomba hozatal” fogalma például pont ilyen - problémákat okoz az értelmezése, és kétértelműsége megnehezíti a törvény harmonikus betartását.
A hosszú távú hatások az eltérések miatt még nem láthatóak kristály tisztán, de a csomagolástechnikai és az újrahasznosítási ipar is jelentős átalakulásokon fog keresztül menni. A csomagolástechnikában egyre gyakrabban találkozhatunk majd biológiailag lebomló csomagolásokkal és bioműanyagokkal, a Plastics Recyclers Europe szerint pedig az új intézkedések lökést adnak majd az újrahasznosítóknak, hogy továbbra is új technológiákba akarjanak fektetni. A vírushelyzet, a globális gazdaság hirtelen megtorpanása, és az olajárak rekordcsökkenése drasztikusan levitte az újrahasznosítók bevételét, mert ez a típusú műanyag túl drága volt a szűz műanyaghoz képest. Most azonban ez a törvénynek és a lassan lábadozó gazdaságoknak hála megváltozhat.
Mi a helyzet az alternatívákkal?
Az Europen (The European Organization for Packaging and the Environment) igazgatója, Francesca Stevens szerint az egyszer használatos műanyagok alternatíváinak - mint a biológiailag lebomló csomagolások, a bambusz szívószálak, vagy PLA poharak - bizonyítottan bele kell illeniük az Európai Únió körkörös gazdaságokról alkotott elképzelésébe. Tehát bizonyítható környezeti előnyökkel kell rendelkezniük. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a termékek kiválasztásakor az első számú szempont a megelőzés, utána az újrafelhasználhatóság, és hogy termékek karbon lábnyomától kezdve a teljes életciklusukat fel kell mérni. Az Europen álláspontja szerint a jövő csomagoló anyagának gazdaságilag újrafelhasználhatónak, vagy újrahasznosíthatónak kell lennie, támogatnia kell az EU éghajlatváltozási céljait, és továbbra is biztonságos, fenntartható termékként kell kiszolgálnia a fogyasztókat.
Műanyagtörvény 2.0
Az EU 2027-ben tervezi a törvény alapos felülvizsgálatát. Ám a téma és a törvény biztosan napirenden marad a következő években, hiszen a törvény életbe lépésével az EU visszavonhatatlanul rálépett egy útra, és a tagállamok végre megkezdték a munkát a közös, műanyagmentes jövőnkért.
